Ismered a tanmesét? 

Egy professzor egyetemi diákjai számára különös feladatot adott: vegyenek egy kartondobozt és egy héten át, minden nap, amikor egy személy fájdalmat, vagy bosszúságot okoz számukra, esetleg találkoznak valakivel, akit nem szívlelnek vagy régóta nem tudnak neki megbocsátani, tegyenek egy barackot a ládikájukba …

A hallgatóknak magukkal kellett vinniük a barackos dobozukat mindenhova, az otthonukba, az autójukba, a tömegközlekedési eszközökre, az egyetemi órájukra, és szabály volt, hogy még éjjel is az ágyuk mellett kellett tartaniuk (Hátha akkor jutna eszükbe egy személy, akinek sérelmét régóta hordozzák.) A kísérlet szépsége az volt, hogy a fiatalok nem sejtették, hogy vajon miért kell mindezt tenniük. Szórakoztatónak találták a feladatot és derűsen be is tartották a professzor minden utasítását. Igazán buzgón vettek részt benne és lelkesen dobálták a barackokat, még olyan élményeket és személyeket is felidézve, akik gyermekkoruktól kezdve kísértették őket. 

Ám, ahogy múltak a napok, a hallgatók ládikái egyre jobban teltek. A kis dobozok egyre terhesebbé váltak, hiszen minden pillanatban maguknál kellett tartaniuk, miközben már a papír oldalfalai fesleni kezdetek, a hét elején beletett gyümölcsök pedig egyre rosszabb állagúak lettek. Ragacsos, visszataszító masszává váltak, elviselhetetlen szagot árasztva. Egy idő után pedig az egyik gyümölcs már tönkre tette a másikat is. Teherré vált a barackos-doboz. 

A kísérlet végére valamennyien megértették a professzoruk életre szóló üzenetét: „Ne hurcold a régi fájdalmaidat. Csak nehezíti az életedet. Nem a másikét. – akitől elszenvedted –, hanem épp a Tiédet. Mindenhova elkísér majd, ha nem figyelsz oda erre. S bár láthatatlan lesz – nem úgy, mint az egyetemisták barackjai –, mégis számos cselekedetedben jelen lesznek a nyomai.” 

Nem boldog vagyok, hanem vidám, ez nem ugyanaz. A boldog nőnek nincsenek gondjai, a vidám nőnek vannak, csak megtanulja, hogyan kezelje őket. – ezek már Julia Roberts gondolatai. Több sztárhoz hasonlóan, ő is megküzdött a maga barackjaival. Ma már (újra) kiegyensúlyozott és derűs embernek tartja magát. „Nem volt mindig így” – ismerte be a színésznő maga is több ízben. Néha bizony úgy alakult az élete, ahogyan a számára kirobbanó sikert hozó Micsoda Nő eredeti forgatókönyve. Abban ugyanis menthetetlenül, kilátástalanul hagyta magára Richard Gere és ő reménytelenül szomorú szemekkel indult volna el a végtelenbe, egyetlen álmát valóra váltva a pénzből, eljutni Disneylandbe. Ám ehelyett egy boldog vég született. A szerzők menet közben teljesen átírták a forgatókönyvet és a melodramatikus nehéz-sötét-filmből, egy kedves-derűs romantikus filmvígjáték lett, nagyszerű happyenddel. 

„ Tündérmese kis csavarral. Julia Roberts volt az Aranyhaj, Richard Gere pedig a herceg fehér lovon, Hector Elizondo (a Portás) pedig a tündérkeresztanya. Így láttam magam előtt, és ettől helyére kerültek a szereplők egy vidám befejezéshez” – idézte fel J. F. Lawton forgatókönyvíró. „Ahogy megláttam a két főszereplőt, egyértelmű volt számomra, hogy át kell írnunk a filmet, hiszen ennek a két embernek már ránézésre is jár a »boldogan élnek, amíg meg nem halnak« befejezés. Köztük tapintható és határozottan érzékelhető volt a vonzalom, a szexuális vibrálás, ami a filmben is érződik. Róluk egyszerűen elhittük, hogy ők együtt akarnak maradni” – mesélte a mesébe illő átiratot a szerző. 

Julia Roberts azóta már maga is 50+-os, és ezt nem is szégyelli, sokkal inkább boldogan felvállalja. 

Ahogyan Jennifer Lopez is, aki múltja minden fájdalmától (válása és viharos szakításaitól) megszabadulva, az ötvenedeik születésnapja előtti gálán ismét tündöklően, kirobbanó formában jelent meg. Ahogy az újságírók fogalmaztak: ruháját és dekoltázsát látva, nehéz volt vele a szemkontaktust tartani. 

„Sokan teljesen őrültnek néztek, amikor úgy döntöttem, hogy kiállok az emberek elé és tudatom velük, 50 éves lettem. Nem bántam meg! Számomra ez fontos. Nőként fontosnak tartom, hogy tudassuk az emberekkel, hogy nem írhatnak le valakit a kora miatt! Még Hollywoodban sem, egy olyan világban, ahol minden a fiatalságról és a szépségről szól” – írta a születésnapja kapcsán.  „az Utad során egyre csak jobbá válsz mindaddig, amíg nyitott vagy arra, hogy fejlődj.” – osztotta meg saját tanácsát. 

Írd meg Te is saját tündérmesédet!

Gyere el szeptember 27-én rendezvényünkre és dobd ki a felesleges barackokat – nincs szükséged már rájuk.